Szeresd az életed, s élj a mának!
Ne a holnapi megváltó halálnak.
Élj úgy, mintha nem lenne holnap,
Álmodj mintha többé nem pirkadna nap...
Állj meg egy picit, hunyd le a szemed!
Vegyél egy hosszú, mély lélegzetet
Érezd ahogy a szellő cirógatja arcod
Mint mikor a csobogó patak mossa a partot.
Bámuld az aranyló napsütötte rétet;
Élvezd, lásd meg az életben a szépet!
Csókolj lassan, ábrándozz sokat
Ragadd meg, éld át a pillanatokat
Az élet túl rövid, tanulj meg szeretni
Tanulj meg sírni, tanulj meg feledni!
Nevess őrülten, kacagj nagyokat,
Szerezz igazi, hű barátokat.
Ellenségeidnek bocsáss meg hamar
Mert elpusztít a méreg, ami belül mar...!
Álmodj merészeket, gyönyörű szépet
S merd feltenni rá az egész élted. ÉLJ!!!!
Avagy élj a mának
Élvezd ki, mit eléd nyújt a sors
Én kiélvezem, mit tehetek
De persze a józan ész
Néha elkerülné ezeket
A belső hang viszont mindig súgja
Élj a mának,
Végy nagykanállal az élet lehetőségeiből,
S ne szalaszd el a lehetőségeket
Ki tudja mikor nyújtják újra eléd
A csodálatos kelyhet miben benne rejtőzik
Sok-sok minden...